- Összes
- Árteres kis akvárium
- Axolotl-os akvárium
- Hévizes akvárium
- Kelés kis akvárium
- Magashegyi fogaspontyos akvárium
- Nagy akvárium 1
- Nagy akvárium 2
- Nagy akvárium 3
- Nagy akvárium 4
FEJES DOMOLYKÓ
(latin neve: Squalius cephalus) Méret: 30 cm, 1kg Elterjedés: Európa Táplálék:...
Bővebben
KÍNAI RAZBÓRA
(latin neve: Pseudorasbora parva) Méret: Maximum 10 cm Elterjedés: Ázsiából származik,...
Bővebben
LYONS – FOGASPONTY
(latin neve: XENOTOCA LYONSI) Méret: 5 cm Elterjedés: Európában, Oroszországban és...
Bővebben
PÁTZCUARO-TAVI AXOLOTL
(latin neve: Ambystoma dumerilii) Méret: maximum 35 cm Elterjedés: Mexikó, Patzcuaro-tó...
Bővebben
RACOVITA-KELE
(latin neve: SCARDINIUS RACOVITZAI) Méret: 12 cm Elterjedés: egy püspükfürdői kis...
Bővebben
SZENNYEZETT AKVÁRIUM
(latin neve: ) A vizek szennyezése többféleképp történhet, de mindenképp rengeteg...
Bővebben
VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG
(latin neve: SCARDINIUS ERYTHROPHTHALMUS) Méret: 50 cm és 2 kg. Elterjedés:...
Bővebben
ALIGÁTORHAL
(latin neve: Atractosteus spatula)
Méret: maximum 300 cm és 137 kg
Elterjedés: Észak-Amerika
Táplálék: Kisebb halak és más gerincesek, rovarok
Érdekesség: Az aligátorhal Észak-Amerika legnagyobb édesvízi halai közé tartozik. Az Egyesült Államok déli részén tavakban, folyók holtágaiban, valamint a torkolatok és öblök félsós vizeiben is megtalálható. Elnevezése az amerikai aligátorhoz való hasonlóságukból származik, különösen széles pofája és hosszú, hegyes fogai miatt. Dupla állkapcsán nagy, éles fogait a zsákmány megragadására és csavarására használja.
BODORKA
(latin neve: RUTILUS RUTILUS)
Méret: 50 cm és 1,8 kg.
Elterjedés: egész Európára jellemző faj, a déli félszigeteket kivéve.
Táplálék: mindenevő; rovarlárvák, csiga, planktonrákok, hínárhajtások.
Érdekesség: szája csúcsba nyíló, középállású. A has- és hátúszók első sugarai merőlegesen egy vonalba esnek.
DÉVÉRKESZEG
(latin neve: ABRAMIS BRAMA)
Méret: 70 cm és 5 kg.
Elterjedés: Európában és Ázsia nagy részén előfordul.
Táplálék: mindenevő; zooplankton, árvaszúnyoglárvák, rovarok, alsóbbrendű rákfélék, növények.
Érdekesség: ívás előtt az ivarérett állatok bőrén feltűnő, vaj fehér, apró szemölcsök, nászkiütések jelennek meg melyet a halászok dorozsmának neveznek.
EZÜSTKÁRÁSZ
(latin neve: CARASSIUS AURATUS GIBELIO)
Méret: 35 cm és 3 kg.
Elterjedés: őshazája Kelet-Ázsia, Szibéria. A 17. századtól kezdve a faj fokozatos nyugat felé történő terjeszkedése volt megfigyelhető, így került Magyarországra is.
Táplálék: mindenevő; szúnyoglárvák, férgek, csigák és növények.
Érdekesség: Gyors földrajzi terjedésének oka a spontán gynogenezis, mint különleges ivartalan szaporodási forma. Az ívásra érett ikrások (nőstények) más halfajokkal, például ponttyal, bodorkával ívnak össze. A lerakott ikrákat más pontyfélék hím ivarsejtjei serkentik barázdálódásra, anélkül hogy ezek kromoszómái részt vennének a folyamatban. A kikelő utódok így nem hibridek, hanem tiszta ezüstkárászok. Ivaréretten mind nőstények lesznek, genetikai szempontból tökéletes másolatai az anyjuknak.
FEJES DOMOLYKÓ
(latin neve: Squalius cephalus)
Méret: 30 cm, 1kg
Elterjedés: Európa
Táplálék: Kisebb halak, rovarok, vízinövények
Érdekesség: Lassú és mérsékelt áramlású folyókban, valamint patakokban és különféle állóvizekben egyaránt gyakran előfordul. A domolykó a tavakba befolyó patakok torkolatát keresi fel iváskor.. A természetben akár 22 évig is élhet, ahol a halak életkora a pikkelyekben látható gyűrűk számával mérhető, melyek szezonális növekedési mintákat reprezentálnak.
KÍNAI RAZBÓRA
(latin neve: Pseudorasbora parva)
Méret: Maximum 10 cm
Elterjedés: Ázsiából származik, Európába betelepítették
Táplálék: Állati és növényi eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt
Érdekesség: Kis méretű rajhal, számos ragadozó fontos táplálékállata. Fiatal korában elsősorban növényi eredetű táplálékkal, felnőttként pedig elsősorban rovarlárvákkal táplálkozik. Az 1960-as években emberi közvetítéssel került Európába. Najainkban vizeink gyakori halfajának számít.
LYONS – FOGASPONTY
(latin neve: XENOTOCA LYONSI)
Méret: 5 cm
Elterjedés: Európában, Oroszországban és Észak-Amerikában honos.
Táplálék: apró gerinctelenek
Érdekesség: 2016 novemberében került leírásra, a világ állatkertjei közül először a Tropicariumban látható! A fajt a kipusztulás veszélye fenyegeti a környezetszennyezés, vízelvezetés és élőhelyének elpusztítása miatt.
MÁRNA
(latin neve: BARBUS BARBUS)
Méret: 70 cm, 4-5 kg
Elterjedés: A Pireneusoktól a Dnyeper vízgyűjtőjéig található meg. Magyarországon őshonos. A gyorsabb folyóvizeket kedveli.
Táplálék: férgek, rovarlárvák, növényi részek és esetenként apróbb halak.
Érdekesség: A márna esetében, a horgászok furcsa módon sajtot is használhatnak csali gyanánt. Legkisebb kifogható mérete 40 cm. Sárgás ikrájának fogyasztása nem ajánlott, ugyanis mérgező. Magyarország másik márnafaja, a petényi márna (Barbus peloponnesius) fokozottan védett hal.
NAPHAL
(latin neve: Lepomis gibbosus)
Méret: 10-28 cm, 1 kg
Elterjedés: Őshazája Észak-Amerika, Európába betelepítették
Táplálék: Kisebb halak, rovarok, rákok
Érdekesség: Jellemzően meleg, nyugodt tavakban, patakok és kis folyók medencéiben él, a dús vegetációt kedveli. A naphal ctenoid pikkelyeinek színe az édesvízi halak közül az egyik legélénkebb, ami az olíva zöldtől vagy barnától az élénk narancssárgáig és kékig terjedhet. Egész nap aktív, éjszaka megpihen a fenék közelében, védett területeken, sziklákban vagy víz alá süllyedt rönkök közelében.
PÁTZCUARO-TAVI AXOLOTL
(latin neve: Ambystoma dumerilii)
Méret: maximum 35 cm
Elterjedés: Mexikó, Patzcuaro-tó
Táplálék: Kisebb halak és gerinctelenek
Érdekesség: A jól ismert, kedvtelésből tartott állatként is tartott mexikói axolotl közeli rokona. A mexikói axolotl neve megtévesztő, hiszen az országban több axolotl-faj is előfordul. A Patzcuaro-tavi axolotl súlyosan veszélyeztetett faj. Különlegessége, hogy egész életében lárvaállaptban marad, a legtöbb gőtétől és szalamandrától eltérően nem alakul át felnőtt korában, így nem fejlődnek vissza a fej két oldalán található, tollszerű kopoltyúk sem és nem jön ki a szárazföldre az állat.
PISZTRÁNGSÜGÉR
(latin neve: MICROPTERUS SALMOIDES)
Méret: 60 cm és 9 kg.
Elterjedés: USA keleti része.
Táplálék: ragadozó; gerinctelenek, halak.
Érdekesség: március-július között ívik. A hím revírjében teknőszerű, akár egy méter hosszú gödröt készít a fenéken, az ikrákat és később az ivadékokat mindkét szülő őrzi és gondozza.
PONTY
(latin neve: CYPRINUS CARPIO)
Méret: 120 cm és 30 kg.
Elterjedés: a Duna és mellékfolyói egyik őshonos halfaja.
Táplálék: mindenevő; vízinövények fiatal hajtásai, árvaszúnyog-lárvák, víziászkák, evezőlábú rákok.
Érdekesség: szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben.
RACOVITA-KELE
(latin neve: SCARDINIUS RACOVITZAI)
Méret: 12 cm
Elterjedés: egy püspükfürdői kis tóban fordult elő.
Táplálék: mindenevő; kisebb gerinctelenek, vízinövények.
Érdekesség: Ez az endemikus faj a természetből már kipusztult. A racovita-kele egyedül egy püspökfürdői (Erdély) kis tóban fordult elő. A termálforrások elapadása miatt, élőhelye csaknem teljesen kiszáradt.
SZENNYEZETT AKVÁRIUM
(latin neve: )
A vizek szennyezése többféleképp történhet, de mindenképp rengeteg problémát okoz. A mezőgazdasági folyamatok során, a talajból mosódhatnak káros anyagok a vizekbe. A különféle mérgek vízbe jutása is óriási pusztítást végez, gondoljunk csak a Tisza ciánszennyezésére. A sok eldobált hulladék is rengeteg veszélyt rejt magában, az óceánokban több Magyarország méretű „szemétszigetek” találhatóak. Az olajszennyezés áldozatai (fókák, pingvinek, tengeri teknősök stb.) sokkoló képet nyújtanak, azonban a fokozatosan vizekbe szivárgó mérgek kevésbé látványosak lehetnek, viszont a táplálékláncba kerülve széles körben kifejtik hatásukat. Ezzel az akváriummal szeretnénk felhívni erre a figyelmet. Ha már néhány embert érdekeltté tehetünk ezzel a témában, már megérte a célját. „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” – irokéz közmondás.
VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG
(latin neve: SCARDINIUS ERYTHROPHTHALMUS)
Méret: 50 cm és 2 kg.
Elterjedés: Európa és Kis-Ázsia.
Táplálék: mindenevő; vízinövények, magvak, férgek, rovarlárvák, alsórendű rákok.
Érdekesség: szája felfelé nyíló. A hasúszó első sugarai a hátúszóról húzott merőleges elé esnek, ez különbözteti meg a bodorkától.
